Szeretjük a fizetésemelést, ám nagyon hamar meg is feledkezünk róla – tetszik vagy sem, a tipikus munkavállaló pár hónap alatt jut el odáig, hogy a magasabb bért már természetesnek érzi, azaz megszűnik az intézkedés pozitÃv motiváló hatása.
A béremelés tehát bizonyos értelemben egyirányú utca, a meglévő dolgozói juttatások esetleges bérbe integrálásása pedig egyenesen zsákutca: visszavágni nem lehet, hamar elvész az ösztönző erő, ezzel együtt pedig a gondoskodási komponens is eltűnik. Egy ilyen lépés teljesen rugalmatlan javadalmazási rendszert eredményez, miközben a bér és a juttatások külön tartása átláthatóvá teszi a bérezési struktúrát és a bérfejlesztést.
MÃg a bér nem képes kifejezni a munkaadó gondoskodását, a juttatások igen: nem véletlenül van fontos szerepük a bérezési csomagon belül, jelentÅ‘ségük a toborzásban, a megtartásban és a motiválásban is megmutatkozik.