Jogszabályi háttér

Részletesen a törvényi változásokról.

Tovább...

Cikkek

A törvényjavaslat elfogadása óta a téma sokat forog a sajtóban.

Tovább...

Megoldások

Érdemes felmérni minden lehetőséget a megalapozott és fenntartható döntéshez.

Tovább...

Szakértők mondják

Eltérő helyzetek, eltérő megközelítések – egyvalami közös: a HR-esek nem béresítenek.

GYIK

GYIK

Gyakran ismételt kérdések

A változások nyomán megszűnnek a cafetéria-juttatások Magyarországon?

Erről szó sincs. Az Edenred felmérése szerint azoknak a munkaadóknak, akik már átgondolták a szabályozás változásának hatásait, közel fele (45%) a magasabb adóteher ellenére sem venné el a meglévő juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartaná őket. Emellett utóbbi körnek a kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalékuk pedig akár növelné is.

Mire jó egyáltalán a béren kívüli juttatás?

Magyarországon 1993 óta léteznek különböző adókedvezményes juttatások. Ezek jelentős része létszükségletté vált, a munkavállalók számítanak az életüket könnyebbé tevő juttatásokra. Olyan mindennapos kiadásokat tudnak fedezni velük, mint például a lakáshitel törlesztése, az egészségmegőrzés, a gyerekek iskoláztatása, saját egészségük megőrzése. Az utóbbi években azonban újabb szerep hárult ezekre az elemekre: a munkaerőhiány, a munkaerőmegtartás nehézségei felértékelték a juttatások motivációs szerepét.

Miért éri meg a munkaadónak béren kívüli juttatásokat adni a dolgozóknak?

A vonzó béren kívüli juttatási csomagok megkönnyítik a munkaerő-toborzást – főleg a fiataloknál. Megtartó és motiváló erejük is van, miközben a cég imázsépítéséből is kiveszik a részüket. Nem véletlen, hogy olyan országokban is sikeresen működik a béren kívüli juttatások rendszere, ahol azok a munkabérrel azonos módon adóznak.

Várható-e, hogy a munkáltatók a bérbe építik az eddig a cafetériára fordított összeget?

Feltehetően lesznek olyan cégek, amelyek ezt a megoldást választják. Ez a módszer azonban csak rövid távon működik. A tapasztalatok szerint a béremelésnek csak néhány hónapon át van motiváló ereje, utána a munkavállaló napirendre tér felette. Hosszabb távú elköteleződést inkább extra juttatásokkal és a munkakörülmények javításával lehet elérni. Egyébként maguk a vállalkozások is előbbre valónak tartják a

dolgozók szociális jólétét, ösztönzésük fenntartását, mint a sima béremelést: az Edenred 2018 augusztusában készített reprezentatív felmérésében megkérdezett üzleti döntéshozók többsége (53%) nem integrálná a havi bérbe az egyéb juttatásokat.

Számítani lehet-e arra, hogy csak a SZÉP-kártya marad meg béren kívüli juttatásként Magyarországon?

A SZÉP-kártya csak bizonyos szintig, bizonyos rétegnek vonzó juttatási forma. Amit eddig a munkavállalók a cafetériából használtak fel más célokra – például közlekedésre, élelmiszer-vásárlásra –, jövőre egyéb kiadásaik lefaragásával kell majd biztosítaniuk. Azoknak, akik megélhetési gondokkal küszködnek a hónap végén, a SZÉP-kártya nem lesz alternatíva.

Mit tegyen egy cég, ha továbbra is szeretne béren kívüli juttatásokat adni dolgozóinak?

A költségkeret nagyságán kívül azt kell elsősorban végiggondolni, hogy melyek azok a juttatások, amelyekre a dolgozóknak leginkább szükségük van, és amelyeket a leghatékonyabban ki tudnak használni, és ezeket hogyan lehet elérhetővé tenni az új feltételrendszerben. Az Edenred felmérése szerint egyébként a munkáltatók számára a legfontosabb szempontok a széleskörű felhasználhatóság – ezt 68 százalékuk említette a legutóbbi felmérés során az első két legfontosabb szempont között), de hasonlóan fontos a készpénzfelvételre is alkalmasság (52%), de a válaszadók 34 százaléka szerint az is fontos, hogy a juttatás elektronikus formában, illetve mobil eszközzel is elérhető legyen.

Átháríthatják-e a vállalatok a béren kívüli juttatások extra adóterheit a dolgozókra?

Megtehetik, azonban nem érné meg nekik, hiszen az eddig gondoskodásra használt bérkiegészítésből könnyen válna a nyűg: a dolgozók joggal érezhetnék, hogy valamitől megfosztják őket. Az Edenred felmérése is azt mutatja, hogy azok a cégek, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a cafetéria-változásoknak a juttatási rendszerükre, többségükben úgy szeretnék megtartani ezeket az elemeket, hogy az adóterheket nem hárítják át a munkavállalókra.