Ami kérdéses…
FeltehetÅ‘en egyetlen vállalkozás sem áltatja magát azzal, hogy a versenyképessége nem fogja megsÃnyleni az adózási környezet rosszabbra fordulását. Egészen biztosan meg fogja, a kérdés csak az: mennyire és milyen módon.
A rövidtávú gondolkodás most számos veszélyt rejteget. Szigorúan csak költségszempontokat mérlegelve ugyanis hamar el lehet jutni ahhoz a következtetéshez, hogy a juttatások adóterheinek változását részben vagy egészben át kell hárÃtani a dolgozókra. Ez azonban akár végzetes lépés is lehet, hiszen azok, akik eddig nagy elÅ‘szeretettel fogadták munkaadójuk dolgozói juttatásokban (is) megmutatkozó gondoskodását, most rendkÃvül rossznéven vennék, ha ezektÅ‘l hirtelen megfosztanák Å‘ket. És könnyen jutnának el arra a felismerésre, hogy valószÃnűleg van olyan munkahely, ahol kevésbé zordak a körülmények. Ha pedig elmennek, bukik a matek: a költségoldalon megspórolt forintok vagy bevételi oldalon gurulnak el, ahogyan az is elÅ‘fordulhat, hogy a távozót csak drágább munkaerÅ‘vel lehet pótolni.
Ebben a helyzetben nem az ad versenyelÅ‘nyt, ha egy cég – egy feltehetÅ‘en elhibázott, utólag sokszor megbánt döntéssel – költségoldalon bástyázza magát körül. Sokkal inkább az, ha minél hamarabb sikerül házon belül tompÃtani az aggodalmakat, és – akár a munkavállalók bevonásával – új, a megváltozott körülményeknek és a dolgozói igényeknek egyaránt megfelelÅ‘ juttatási rendszer indul el 2019-ben.