A megoldás elég egyszerű, amennyiben elfogadjuk az alaptételt: a dolgozói juttatások elsődleges célja a dolgozók szociális jólétének megerősítése, motivációjuk javítása, a jó munkaerők megtartása. Ezek az eszközök tehát az ő érdeküket szolgálják, így kézenfekvő felkínálni nekik a választás lehetőségét.

Egyszerűen adódó következtetés: elégedettebb az a munkavállaló, akinek van beleszólása abba, milyen béren kívüli formát szeretne saját magának. A kedvezményes adózás mostani megnyirbálása lehetőséget ad arra, hogy ezt a szabadságfokot azok a cégek is bevigyék a rendszerbe, ahol eddig nem ez volt a jellemző.

Esetükben már önmagában az, hogy felmerül a választás lehetősége, gesztusértékű jelzés a dolgozók felé. Ráadásul az általában rendelkezésre álló eszközökkel ennek a megvalósítása sem ütközhet különösebb akadályba – ráadásul szintén fokozza a dolgozói juttatások gondoskodó jellegét.

Egy miniatűr közvéleménykutatás a tervezés nyűgjeinek jó részét is leveheti a munkaadó válláról – amennyiben gondosan és precízen fogalmazzák meg a kereteit, és hasonló körültekintéssel és odafigyeléssel valósítják meg