Kézenfekvő megoldásnak tűnik egyetlen tollvonással a dolgozók bérébe integrálni azokat a juttatásokat, amelyekhez az év végéig a jelenleg még kedvezményesen adózó cafetéria-elemek formájában jutnak hozzá. Ez ugyanis végtelenül leegyszerűsíti a képletet, ha csupán azt vesszük számításba, hogy az adóteherben januártól nem lesz eltérés béren belül és kívül (kivéve a SZÉP-kártyát).

Ez nettó béremelésnek felel meg, ami örömteli – egy ideig. A megfigyelések ugyanis azt mutatják, hogy a juttatás bérbe építését legfeljebb három-négy hónapig éreznék motiválónak a dolgozók. Utána a hatás elhalványul, majd elhal. „A bérbe építve a juttatások elveszítik extra motiváló erejüket, azt a vonásukat, hogy általában a gondoskodásról szólnak” – véli Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.

Egyébként maguk a vállalkozások is előbbre valónak tartják a dolgozók szociális jólétét, ösztönzésük fenntartását, mint a sima béremelést: az Edenred 2018 augusztusában készített reprezentatív felmérésében megkérdezett üzleti döntéshozók többsége (53%) nem integrálná a havi bérbe az egyéb juttatásokat.