Jogszabályi háttér

Részletesen a törvényi változásokról.

Tovább...

Jogszabályi háttér

Miután a nyáron elfogadott jogszabályok rögzítették a feltételeket, az őszi adócsomag vég...

Cikkek

A törvényjavaslat elfogadása óta a téma sokat forog a sajtóban.

Tovább...

Megoldások

Érdemes felmérni minden lehetőséget a megalapozott és fenntartható döntéshez.

Tovább...

Szakértők mondják

Eltérő helyzetek, eltérő megközelítések – egyvalami közös: a HR-esek nem béresítenek.

A cafeteria tovább él

A kormány halálra ítélte, de még nem kell temetni a cafeteriát

A munkáltatók többsége az adókedvezmények jelentős szűkítése ellenére is azt tervezi: megtartja a béren kívüli juttatások jelenlegi rendszerét.
A kezdeti reakcióktól eltérően úgy tűnik, mégsem kell eltemetni Magyarországon a cafeteriarendszert: a béren kívüli juttatásokat a cégek nagy része az adóterhek drasztikus növekedése ellenére is meg kívánja tartani. A munkaadók a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy a jövedelmek csökkenése miatt dolgozókat veszítsenek – derült ki egy kedden a témában rendezett háttér-beszélgetésen.

A kormány még a nyáron döntött úgy, hogy a SZÉP-kártya különböző zsebeibe adható juttatásokon kívül az összes eddigi cafeteria-elem adómentességét, illetve kedvezményes adózását megszünteti. Az ezzel kapcsolatos vállalati reakciókat vizsgálta 300 munkaadót érintő reprezentatív felmérésben az Edenred. A válaszok alapján csak a munkaadók 10 százaléka szüntetné meg a béren kívüli juttatásokat, csaknem 60 százalékuk viszont nem változtatna az eddigi rendszerén – ismertette Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója. A cégek további egyharmada ugyanakkor még nem döntött a kérdésben. Az adóterheket a vállalatok alig 9 százaléka tervezi áthárítani a munkavállalókra, a többség a jelenlegi összegeket nyújtaná munkavállalóinak, sőt, a cégek 15 százaléka a munkaerőért folytatott verseny miatt emelné is a juttatások összegét. Némiképp árnyalja a képet, hogy a cégek nagy része a SZÉP-kártya-juttatásokat tartaná meg, ami nem meglepő, tekintve, hogy ezek adókedvezménye megmarad. Az ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy az eddigi különjuttatások munkabérbe történő beépítésétől a cégek elzárkóznak.

Pethő Anikó, az Aarenson Consulting fejvadászcég alapítója szerint a cafeteriát azért nem jó ötlet bérbe építeni, mert azt onnantól természetesnek tekintik a munkavállalók, így csak idei-óráig hat motiválólag. A jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben szerinte az adott munkavállalóra szabott béren kívüli juttatáscsomagokkal tudnak versenyezni a cégek. Klein Sándor munkapszichológus ezzel kapcsolatban megjegyezte: az, hogy valakit mi motivál, az mindig az egyéni élethelyzettől függ. Akinek alacsony a bére, az magasabb fizetést szeretne kapni, bizonyos jövedelemszint fölött viszont a személyes igényekre szabott különjuttatások lehetnek vonzóak.

Fata László cafeteria szakértő szintén úgy látja: a cégek többsége nem szándékozik a munkaerőhiány idején megszüntetni a cafeteria-juttatásokat, ráadásul egyre több az olyan munkáltató, amely márkaépítés céljából, a munkavállalók bevonzása és megtartása, de akár egészségük megőrzése érdekében nyújtja a cafeteria-juttatásokat. Ahol viszont csupán költségcsökkentés a cél, ott komoly problémát fog jelenteni az adókedvezmények szűkítése – jegyezte meg.

A szakértők pozitív nyilatkozatai ellenére feltehetőleg nem kevés olyan cég lesz, amelynek komoly fejtörést okoznak majd a cafeteriával kapcsolatos változások, témába vágó kutatások szerint ugyanis az egyik legnépszerűbb cafeteria-elem jelenleg az évi 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz. E juttatás mögött pedig leginkább a munkaadók költségcsökkentési szándéka fedezhető fel.

A kerekasztal-beszélgetésen az is kiderült: béren kívüli juttatásokat mintegy 1,5-2 millió dolgozó kap, átlagosan évi 300-400 ezer forint kerettel, de ebben igen nagyok az eltérések. Van, ahol csupán az évi 100 ezer forintos adómentes készpénzt kapják meg a dolgozók havi 8 ezer forintonként, de van olyan cég is, ahol a cafeteria éves kerete munkavállalónként 800 ezer forint. Van, ahol többek között 120 ezer forintos egészségügyi menedzserszűrés jár a munkavállalónak, vagy a gyerekek angol nyelvű iskoláztatása is része a juttatáscsomagnak, és van, ahol pár tízezer forintos jelenléti bónuszt fizetnek ősszel, hogy a dolgozók ne menjenek el szüretelni Ausztriába.

forrás: nepszava.hu