Jogszabályi háttér

Részletesen a törvényi változásokról.

Tovább...

Jogszabályi háttér

Miután a nyáron elfogadott jogszabályok rögzítették a feltételeket, az őszi adócsomag vég...

Cikkek

A törvényjavaslat elfogadása óta a téma sokat forog a sajtóban.

Tovább...

Extra juttatás

Használja ki az adócsökkentésből fakadó megtakarításait és motiválja dolgozóit plusz jutt...

Megoldások

Érdemes felmérni minden lehetőséget a megalapozott és fenntartható döntéshez.

Tovább...

Szakértők mondják

Eltérő helyzetek, eltérő megközelítések – egyvalami közös: a HR-esek nem béresítenek.

Kisajtolják a dolgozók a pénzt

Kisajtolják a dolgozók a pénzt

Hiába változik jövőre radikálisan a cafeteriarendszer, a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak, hogy ne adjanak továbbra is béren kívüli juttatásokat. Ennek oka: a munkaerő-hiány.

“Ha idén valaki kap egy cserepes virágot a főnökétől, akkor arra befizeti a főnök a cserepes virág értékének nem egészen 40,77 százalékát, adóként. Jövőre viszont ugyanebben a helyzetben a főnök és a beosztott is adózik a cserepes virág után. Furcsa egy helyzet lesz” – érzékeltette a béren kívüli juttatások jövő évi változását egy kerekasztal-beszélgetésen Fata László, cafeteriaszakértő. A 2019-es adótörvények úgy szólnak, kizárólag a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteriaelem, sok, korábban bevált juttatást nem lehet ezentúl adómentesen adni. Így munkabérként adózik majd

  • a munkahelyi étkeztetés,
  • az Erzsébet-utalvány,
  • a közlekedési bérlet,
  • az iskolakezdési támogatás,
  • a pénztári hozzájárulás,
  • a lakástámogatás,
  • a lakbér-hozzájárulás,
  • a kultúra,
  • a sport.
© MTI / Pénzjegynyomda

© MTI / Pénzjegynyomda

Ez nem lehet, ezt nem tehetik meg – idézte fel a 2019-es adócsomag villámgyors megszavazása utáni első reakciójukat a kerekasztal-beszélgetés másik résztvevője, az Edenred ügyvezető igazgatója, Balázs Krisztián. A cég kártyákat és utalványokat forgalmaz, 45 országban, 770 ezer munkáltatóval van szerződése. Nemrégiben telefonon kérdeztek meg 300 magyarországi képviselőt, hogy tudják-e már, mit kezdenek a béren kívüli juttatások új rendszerével. A felmérés meglepő eredményt hozott: a megkérdezettek mindössze 1 százalékának volt határozott elképzelése, a többiek év végére vagy 2019 első negyedévére halasztották a döntést. Arra a kérdésre, hogy a kedvező adózási kategóriában meghagyott SZÉP-kártyán kívül más elemeket is megtartanak-e, a cégvezetők harmada nem válaszolt. Azok többsége viszont, akik már átgondolták, hogy mi legyen a radikálisan átszabott cafeteriarendszerrel, úgy nyilatkoztak, hogy a magasabb adóteher ellenére sem vennék el ezeket a juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartanák őket.

© Fazekas István

© Fazekas István

„Nem vállalom be azt a kockázatot, hogy a lábukkal szavazzanak és otthagyjanak engem” – mondta Balázs Krisztián arról, hogy 50 embert foglalkoztató saját cége ügyvezető igazgatóként mit gondol az új szabályokról. Ebben a gazdasági környezetben, ahol komoly munkaerőhiány van, nem kockáztathatja meg, hogy ne adjon valamilyen juttatást a dolgozóknak. Vonatkozik ez a nyugdíj- és egészségbiztosítási megtakarításokra is, noha ezekért a korábbi dupláját kell majd a munkáltatóknak kifizetni. „Nincs más választásunk” – tette hozzá.

Úri muri-e a cafeteria?

Nehéz megmondani, hogy ma Magyarországon hány ember kap béren kívüli juttatást. Ami biztos: 1,8 millió SZÉP-kártyát bocsátottak ki, és akinek ilyen van, annak valószínűleg más juttatás is jár. Balázs Krisztián szerint a munkavállalók nagyjából 30 százaléka érintett. Ők átlagosan bruttó 390 ezer forint forintot kapnak évente. Fata László hozzátette, hogy évről évre többet áldoznak erre a vállalatvezetők, és azok juttatása nő különösen, akik már eddig is szépen kerestek a béren kívüli juttatásokon. Szakértők szerint az informatikai szektorban nem ritka, hogy valaki a fizetése mellett évente 800 ezer-1 millió forintot visz haza cafeteriaként. Balázs Krisztián pedig olyan autóbeszállító cégről is tud, ahol jelenléti bónuszt fizetnek a dolgozóknak, „50-100 ezer forintot adnak nekik, csakhogy ne menjenek el Ausztriába szüretelni”.

Panorámamedence a Rudas Gyógyfürdő és Uszoda wellnessközpontjának tetőteraszán © MTI / Mohai Balázs

Panorámamedence a Rudas Gyógyfürdő és Uszoda wellnessközpontjának tetőteraszán
© MTI / Mohai Balázs

Az, hogy egy cég milyen béren kívüli juttatást ad, múlik azon, hogy

  • a vállalat az ország melyik részén működik,
  • az ott dolgozók mennyi pénzből élnek.

És számít a dolgozók életkora is: a fiatalokat például jellemzően több juttatással próbálják megtartani a cégek, náluk a telefon, a laptop és a home office alap, míg, aki középkorú, sokszor nem közvetlen juttatást, hanem például gerincvédő széket kap a munkahelyére” – mondta Pethő Anikó, fejvadász, mire Fata László közbeszólt, „ha miskolci fiatalokról van szó, más a helyzet. Náluk ugyanis az számít, jön-e értük a busz, és beviszi-e a őket munkahelyükre vagy sem”. Hozzátette: olyan Y generációs cégvezetőt is ismer, aki AC/DC-koncertre vitte a kollégáit.

Béren kívüli juttatás lehet még:

  • a félév fizetés nélküli szabadság,
  • a kutyabarát munkahely,
  • a segítség a költöztetésben,
  • az angol nyelvű óvoda, iskola a gyerekeknek,
  • a privát egészségügyi biztosítás.
kutyabarát munkahely © AFP / Sputnik / Alexandr Kryazhev

kutyabarát munkahely
© AFP / Sputnik / Alexandr Kryazhev

Mit keresnek a svédek Londonban?

Nyugat-Európában – Svájcon kívül – szinte minden országban ismerik a cafeteriát. A juttatási elemek közül az étkezési támogatás a leggyakoribb. De Angliában előszeretettel támogatják a bölcsődei vagy a bébiszitteri díjat is. A skandináv országokban pedig sportra és kultúrára lehet béren kívül költeni.

Fontos, hogy Nyugat-Európában és Kelet-Közép-Európa néhány országában nem jár adókedvezmény a juttatáshoz. Svédországot, Romániát és Csehországot hozták a szakértők példaként, úgy érveltek, „azért ad például egy utalványt egy svéd munkáltató, hogy svéd alkalmazottja elmehessen egy londoni koncertre, ha akar”.

Magyarország: hogyan tovább?

Hogy Magyarországon mire számítsanak azok, akiknek eddig járt a cafeteria? Kell-e aggódniuk? A kerekasztal-beszélgetésen résztvevők azzal hűtötték a kedélyeket, hogy „juttatások voltak és lesznek, maximum a keret változik”. Klein Sándor munkapszichológus egyenesen úgy fogalmazott, „már a szocializmusban is szerettek az emberek jutalmat kapni, a legjobbakat elküldték Kubába, a többieket Balatonboglárra”.

Balatonedericsi strand © Kiss Kuntler Árpád

Balatonedericsi strand
© Kiss Kuntler Árpád

Szintén nem volt vita abban, hogy a juttatásokat nem érdemes beépíteni a bérekbe. Balázs Krisztián szerint azért, mert „jövőre is jöhet változás, és könnyen tovább emelkedhetnek a költségek”. Pethő Anikó pedig úgy érvelt, hogy hiába emelnék a cégvezetők a béreket, ez nagyjából 1 éven belül odalenne, és a munkavállalók újabb emelésért könyörögnének.

forrás: hvg.hu