Jogszabályi háttér

Részletesen a törvényi változásokról.

Tovább...

Jogszabályi háttér

Miután a nyáron elfogadott jogszabályok rögzítették a feltételeket, az őszi adócsomag vég...

Cikkek

A törvényjavaslat elfogadása óta a téma sokat forog a sajtóban.

Tovább...

Iskolakezdés

Az Iskolakezdési támogatás nem véletlenül maradt az egyik legnépszerűbb elem a vállalatok ju...

Megoldások

Érdemes felmérni minden lehetőséget a megalapozott és fenntartható döntéshez.

Tovább...

Szakértők mondják

Eltérő helyzetek, eltérő megközelítések – egyvalami közös: a HR-esek nem béresítenek.

Jövőre is lesz cafeteria

Jövőre is lesz cafeteria

Bár több, ma még adómentes béren kívüli juttatás után is kell majd adót fizetni januártól – ami a munkáltatóknak 2 százalékkal több bérterhet jelenthet –,

a munkaadók túlnyomó többsége megtartja a cafeteriacsomagot, hogy megőrizze a munkavállalóit
– állítja Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója cége 2 ezer céget felölelő felmérésére hivatkozva.

Szerinte Magyarországon 1,5–1,8 millió ember kaphat valamilyen cafeteriajuttatást a csaknem 4,5 millió foglalkoztatottból, ugyanakkor Fata László cafeteria-szakértő szerint csak a SZÉP-kár­tyások száma másfél millióra tehető. A Cafeteria Trend és a Szent István Egyetem csaknem 700 munkáltatót felölelő kutatása szerint a munkaadók átlagosan 390 ezer forintot költenek dolgozónként béren kívüli juttatásra az idén, az összeg évről évre nő. Az Edenred kutatása szerint 320–350 ezer forint közé tehető az átlagos éves cafeteriakeret.

 dolgozoijuttatasok_jovore_is_lesz_cafeteria_edenred

Jövőre adómentes cafeteriaelem lesz az óvodai, bölcsődei ellátás, a számítógép-használat, és a munkáltató kamatmentesen adhat lakáshitelt a dolgozójának.
Ellenben a diákhitel-támogatás vagy a kockázati biztosítás 2019-ben   jövedelemként adózik, s elveszti adómentességét a kulturális és a sportbelépőjegy is.

Fata László jelezte: nem ritka, hogy meghatározó cégek egymillió forintot költenek fejenként a ca­feteriára, ebben egészségbiztosítás, például magánorvosi ellátás ugyanúgy szerepel, mint nyugdíjbiztosítás vagy gyermekelhelyezés. A szellemi munkakörben dolgozó huszonévesek a laptopot, a telefont vagy az otthoni munkavégzést alanyi jognak tartják, nem juttatásnak – értettek egyet a felszólalók. A fiatalok egy–három évet képzelnek el egy munkahelyen, és örülnek a képzési lehetőségeknek. A középkorúak nagyra értékelik az egészség- és nyugdíjbiztosítási cafeteriaelemeket.

forrás: vilaggazdasag.hu