A jövő évtől a SZÉP-kártya kivételével az összes cafetéria elem bérként adózik, beleértve az olyan népszerű eszközöket is, mint az Erzsébet-utalvány vagy az utazási támogatás. A nyári bejelentés óta sokan a béren kívüli juttatási rendszerek végét vizionálják, mondván, hogy adókedvezmény nélkül a cégeknek nem éri meg erre áldozni. A jelenlegi munkaerőpiaci viszonyok között azonban a legtöbb cafetéria elemre továbbra is szükség lesz, mert ha az adóelőnyüket nem is, motivációs erejüket mindenképpen megőrzik. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogy miért nem szabad ezt csupán adóoptimalizálási kérdésként tekinteni, és hogy mi a különbség a jóléti és a megélhetési juttatások között.

Az idén nyáron elfogadott adótörvény-csomagnak köszönhetően 2019 januárjától a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) kivételével minden cafetéria elem úgy fog adózni, mint a munkabér. Ez igaz az olyan népszerű juttatási elemekre is, mint az ajándékutalvány, az Erzsébet-utalvány, a nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás és a helyi bérlet. Elsőre logikusnak tűnhet, hogy a cégek nagy része beszántja az egész béren kívüli juttatási rendszert, hiszen látszólag adókedvezmény nélkül már nem éri meg ezeket fenntartani. Az eddigi felmérések alapján és a munkaerőpiaci szakértők szerint azonban mégsem erre érdemes készülni, de az is biztos, hogy komoly erőfeszítéseket igényel majd a munkaadók részéről a hatékony javadalmazási rendszer kialakítása a jövő évtől.

Nem csak munkavállalói érdek, hogy legyen cafetéria

A ma már fÅ‘leg elektronikus utalványokat forgalmazó Edenred Magyarország (a francia Edenred Csoport tagja – a szerk.) augusztusi kutatásából az derült ki, hogy az adókedvezmény megnyirbálása nem vette el a cégek kedvét a cafetériától. Bár a válaszadók körülbelül harmada még nem tudja, mit tegyen, azok, akik valamilyen szinten már gondolkodtak a jövÅ‘rÅ‘l, többségében az ideivel megegyezÅ‘ kerettel terveznek jövÅ‘re is. A válaszadók kisebb része úgy nyilatkozott, hogy beleépíti a munkabérbe, és csupán 10% tervezi, hogy teljes egészében megszüntetné a juttatásokat.

A vállalat magyarországi ügyvezető igazgatója, Balázs Krisztián a Portfolio-nak elmondta, hogy jövőre 40,71%-ról 85%-ra ugrik fel a cafetéria adóköltsége, tehát gyakorlatilag megduplázódik, ami szimulációs számításaik szerint mintegy 1,6%-kos bértömeg-növekedést jelent. Fontos tehát látni, hogy ha a jelenlegi juttatásokat megtartják egy cégnél, azzal a munkáltatónak pluszköltsége keletkezik, miközben a munkavállalók nem kapnak az eddiginél többet. Ettől függetlenül az ügyvezető szerint nem érdemes kizárólag gazdasági szempontok mentén dönteni.

“Bár gazdasági szempontból nem jár jobban a munkáltató azzal, hogy megtartja a juttatások nettó összegét, a magas fluktuáció és a munkaerÅ‘hiány miatt a dolgozók jóléte és ösztönzése elÅ‘bbre való, így nem szabad a cafetériát csupán adóoptimalizálási kérdésként kezelni.”

Ezen az állásponton van Kocsis Krisztina, a svájci tulajdonú CabTec ipari és autóipari beszállító vállalat HR-menedzsere is, aki szerint a dolgozók már szinte minden vállalatnál az alapbér mellett az alapjuttatások részeként kezelik és értékelik a cafetériát, annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint ezt nem kötelező nyújtaniuk a cégeknek.
“Kijelenthetjük, hogy ma már komoly hátrányt jelent egy vállalat számára, ha nem kínál cafetériát az alapbér mellé”- mondta lapunknak a szakértÅ‘.

Jóléti vagy megélhetési juttatások?

A munkaerőpiaci egyensúlyok változásának következtében a béren kívüli juttatásokat ma sokkal tágabban értelmezzük, mint néhány évvel ezelőtt: a képzésektől, a home office-on, céges masszázson és a gyümölcsnapon át, a fiatalok által preferált All you can move kártyáig terjedően nagyon szélessé vált a paletta. A CabTec HR-menedzsere szerint az elmúlt években a szolgáltatók a cégekkel együtt, a felhasználók igényeinek megfelelően kialakítottak egy jól használható juttatási kört, amelyet minden munkavállalói csoport az egyéni preferenciái szerint tudott használni.

Valaki a napi megélhetéshez szükséges kiadásokat fedezi, míg más elkülönített megtakarításként kezeli a különböző kártyákon felgyűlt összegeket. Olyan is van, aki az egészsége érdekében olyan szolgáltatásokat vehet igénybe, amely az alapellátásánál magasabb színvonalat képvisel, és ezáltal érzi, hogy ez egy plusz a béren felül.

Gazdasági szempontból a munkáltatók számára a SZÉP-kártya lesz a legkevésbé megterhelő, és bár ez egy meghatározott réteget jól kiszolgál, annak, aki a létminimum környékén keres, nagyobb segítséget jelent az utazási vagy a lakhatási támogatás, mint az, hogy kedvezményes adózással el tudja vinni a családját üdülni.

“Nem a jóléti, hanem a megélhetési juttatásokra kell fókuszálni, illetve semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a dolgozók élethelyzetének, igényeinek mi felel meg leginkább” – véli Balázs Krisztián, aki szerint az adókedvezmény megszüntetése a fentiek miatt lényegében nem jelent változást: juttatásokra továbbra is szükség lesz, hiszen ha az adóelÅ‘nyüket nem is, de motivációs erejüket megÅ‘rzik.

A szakértők szerint erre érdemes figyelni

A vállalati oldalt az elmúlt években is megviselte, hogy évről évre csökkent a cafetéria elemek adókedvezménye, de mindig találtak megoldást a változások követésére.

“A most kialakult helyzet az eddigieknél jelentÅ‘sebb, hiszen teljesen újra kell gondolni és át kell alakítani a béren kívüli juttatási rendszereket” – mondta Kocsis Krisztina, aki azt is hozzátette, hogy ezúttal nem elég egy kis módosítás: a cégeknek dönteni kell, hogy a dolgozói motiváltság megtartása érdekében milyen mértékben kompenzálnak, és milyen mértékben hárítanak költséget a dolgozókra, vagyis meg kell találni a win-win költségvállalási egyensúlyt.

Kiemelten fontos az eddigi juttatási szint megtartása, mert jelen körülmények között a munkaadók nem adhatnak kevesebbet a dolgozóiknak. Ezenkívül az is lényeges, hogy elváljon bértől, vagyis nem ajánlott beleépíteni, mert azzal éppen extra motiváló erejét veszíti el. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a béremelés csupán 3-4 hónapig motiválja a dolgozókat.

A megkérdezett szakértők egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a 2019-es átalakításnál fokozottan figyelni kell a munkáltatóknak, hogy a dolgozóik az egyéni érdekeiknek megfelelő elemeket továbbra is mind megtalálják a palettán. Például egy fővárosi nagybank és egy vidéki termelő vállalat munkavállalói struktúrája és így motiváló eszközei teljesen eltérőek lehetnek. Bár a bérbe történő teljes beépítéssel megszűnik a juttatás érzékelhetősége, feltehetően lesznek olyan dolgozók is, akik a legszélesebb körű elem-csomagot sem találják megfelelőnek, és szívesebben kapják pénzben, az adóterhek vállalása mellett, ezért az egyéni igényeket is figyelembe kell venni.

forrás: portfolio.hu