Jogszabályi háttér

Részletesen a törvényi változásokról.

Tovább...

Cikkek

A törvényjavaslat elfogadása óta a téma sokat forog a sajtóban.

Tovább...

Megoldások

Érdemes felmérni minden lehetőséget a megalapozott és fenntartható döntéshez.

Tovább...

Szakértők mondják

Eltérő helyzetek, eltérő megközelítések – egyvalami közös: a HR-esek nem béresítenek.

Akár minden cafetéria maradhat

Vállalatok: Akár minden cafetéria maradhat, de mitől igazán jó egy juttatás?

Vészesen közeleg az év vége, amikor teljesen megváltozik Magyarországon a béren kívüli juttatások adózása. A szakértők szerint nem kell a cafetéria tömeges megszüntetésétől tartani, de minden céget érint majd a változás. Mikor kell dönteniük a munkaadóknak erről a kérdésről, és melyek a fontos határidők? Hogyan lehet jól és szabályosan kihasználni idén a még kedvező adózási feltételeket? Összeszedtük a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat, és annak is utánajártunk, hogy melyik eszközöket érdemes annak ellenére is megtartani, hogy majdnem kétszer többe kerül az utánuk fizetendő adó.

Magyarországon 1993 óta léteznek különböző adókedvezményes dolgozói juttatások, amelyek az elmúlt 25 évben a bérezési struktúra szerves részévé váltak. A munkavállalók számítanak az életüket megkönnyítő tételekre, amelyekből akár mindennapos kiadásokat is fedezhetnek, mint a lakáshitel törlesztése, a gyerekek iskoláztatása vagy saját egészségük megőrzése. Az utóbbi néhány évben azonban a korábbiaknál is fontosabb szerep hárul ezekre az eszközökre: a munkaerő-hiány és a munkaerő-megtartás nehézségei felértékelték a béren kívüli juttatások motivációs szerepét. Hogyan érdemes dönteniük a cégeknek a cafetéria jövőjéről ennek fényében?

Most nagy hiba lenne megvonni a juttatásokat

A jövő évtől a SZÉP-kártya kivételével minden cafetéria-elem bérként adózik, beleértve az olyan népszerű eszközöket is, mint az Erzsébet-utalvány vagy az utazási támogatás. Ez akár a munkavállaló nettó bérének csökkenéséhez is vezethetne, hiszen valamiből le kell vonni a plusz adót, ha pedig a munkaadó ezt el akarja kerülni, akkor átvállalja a költségeket.

Elsőre az tűnik logikusnak, hogy a cégek inkább megszüntetik a jövő évtől már nem annyira kedvezően adózó béren kívüli juttatásokat. A cafetéria-szakértők és a témában végzett kutatások azonban mást mondanak: bár sokan még nem döntötték el, hogy mi lesz, azoknak a cégeknek kétharmadában, ahol már döntöttek, részben vagy egészben megtartják a juttatásokat, és csak 10%-ukban tervezik a megszüntetést.

Hosszasan lehetne sorolni az utóbbi, vakmerő lépés ellen szóló érveket, amelyek közülük talán az aktuális munkaerőpiaci helyzet a legerősebb. Önmagában az a tény, hogy több százezer munkavállaló hiányzik elsősorban az építőiparból, a vendéglátásból, a gyártásból, nagyban felértékeli a munkaadói gondoskodást, aminek a legjobb eszközei a béren kívüli juttatások. A cafetéria eltörlése nemcsak rossz üzenetet közvetítene a dolgozók felé, hanem jó okot adhat nekik arra, hogy más munkahely után nézzenek, ez pedig sosem volt annyira könnyű, mint most.

Mikor kell dönteniük a cégeknek?

A ma már főleg elektronikus utalványokat forgalmazó Edenred Magyarország (a francia Edenred Csoport tagja – a szerk.) korábbi felmérése szerint nagy a tanácstalanság a cégek körében. A megkérdezettek közel kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben, miközben a válaszadók negyede 2019 első negyedévére halasztotta a döntést.

“Az egyetlen fontos dátum az év utolsó napja, hiszen a cégek december 31-ig tudnak még az idei adózás szerint juttatást vagy jutalmat adni a dolgozóiknak. Mivel azonban ez munkaszüneti napra esik, fontos figyelni arra, hogy legkésőbb az év utolsó munkanapján, december 28-án, pénteken mindenki megkapja az adott juttatás. Ez azt jelenti, hogy elektronikus utalvány esetében a pénz érkezzen meg a munkavállaló számlájára, papírutalvány esetében pedig vegye át fizikailag, átvételi elismervénnyel”

– közölte a Portfolio-val az Edenred Magyarország. Arra is érdemes figyelni, hogy az év végégig még ki lehet használni az idei adókedvezményeket, akár év végi jutalmazásra is. Fontos azonban, hogy egyéni teljesítményre nem, csakis egyenlő feltétellel adható a juttatás adókedvezménnyel.

Ami a jövő évet illeti, nincsenek kőbe vésett határidők és várhatóan nagyon eltérően alakul majd az egyes cégek gyakorlata. Van, ahol már eldöntötték, hogyan járnak el, és akad olyan is, ahol a következő 2 hónapban terveznek döntést hozni, mindenképp még az év vége előtt. Többen pedig csak jövő februárban-márciusban döntenek, amikor visszamenőleg kifizetik az első pár hónapra a rendszeres juttatást. Ugyanez vonatkozik a munkavállalók cafetériával kapcsolatos nyilatkoztatásra is: valahol már idén választaniuk kell a dolgozóknak az új feltételekkel kínált elemekből, de sok helyen csak jövőre kerül rá sor. Erre vonatkozóan sincs előírás, ezért minden cég egyénileg dönthet az időzítésről.

Nem minden cafetéria egyformán jó

A cafetéria rendszer újragondolásához nem árt tisztában lenni azzal, hogy mitől számít kedvezőnek egy juttatási elem munkavállalói és munkáltatói szemmel.

Mitől jó egy juttatás?

Alapja a munkáltatói gondoskodás, vagyis nemcsak egy feladat, amit kipipálhat a HR-en, hanem olyan tétel, amitől érzik a dolgozók, hogy odafigyelnek rájuk.

  • Pozícióra (gyári munkás, felső vezető), korosztályra, élethelyzetre szabott, vagyis olyan, amelyet tényleg jól tudnak használni a munkavállalók.
  • Sokoldalú, egyszerre sokféle igényt is kielégít.
  • A munkáltatónak is kényelmes, mert nem kell sok beszállítóval dolgoznia.

A munkavállalók általában a széles elfogadóhelyi hálózatot tartják a legfontosabbnak, míg a második kiemelt szempont a készpénzfelvételi lehetőség. Nem véletlen, hogy a 100 ezer forintos, kedvezményesen adható készpénz a legkedveltebb juttatási forma a fizikai dolgozók között. Ez egyébként a munkáltatók között is népszerű: 76% kínálja dolgozóinak ezt az elemet.

Az adóelőnyét jövőre is megőrző SZÉP-kártya részben megfelel a fenti szempontoknak, de csupán bizonyos jövedelmi szint felett igazán előnyös. Azoknál a családoknál, ahol a dolgozói juttatásoknak a mindennapi létfenntartásban van kulcsszerepük, ez nem működőképes megoldás. Az Erzsébet-kártya és -utalvány felhasználhatóságát pedig a korlátozott elfogadóhelyi hálózat szorítja szűkebb keretek közé. Az adókedvezmény elvonása bizonyos juttatási módokról nem feltétlenül jelenti azt, hogy 2019-től nem lehet majd – persze megváltozott feltételekkel – akár nagyon likvid eszközt is a dolgozók rendelkezésére bocsátani. Az Edenred például éppen olyan kártyamegoldásokat készít elő, amelyek akár készpénzfelvételre is alkalmasak lesznek, ráadásul a banki plasztikokkal vetekedő elfogadói hálózat is jár majd hozzájuk.

Mik a lehetséges megoldások?

Feltehetően lesznek olyan cégek, amelyek a meglévő juttatások bérbe építése mellett döntenek, ez a megoldás azonban csak rövid távon működik. Bár az emberek értékelik a fizetésemelést, hamar meg is feledkeznek róla: a tipikus munkavállaló pár hónap alatt jut el odáig, hogy a magasabb bért már természetesnek érzi, azaz megszűnik az intézkedés motiváló hatása, és ezzel együtt a gondoskodási komponens is eltűnik. Egy ilyen lépés teljesen rugalmatlan javadalmazási rendszert eredményez, míg ezzel szemben a bér és a juttatások külön tartása átláthatóvá teszi a bérezési struktúrát és a bérfejlesztést.

Kedvezőbb alternatíva lehet egy új béren kívüli mix kialakítása a dolgozói igények figyelembe vételével. Ehhez a költségkeret nagyságán kívül azt kell végiggondolni, hogy melyek azok a juttatások, amelyeket a dolgozók a leghatékonyabban ki tudnak használni, és ezeket hogyan lehet elérhetővé tenni az új feltételrendszerben. Érdemes különféle dolgozói célcsoportokat definiálni, amilyenek például az alábbiak:

  • Egy 25 év körüli, néhány éve dolgozó fiatalnak fontosak például a barátai, a fesztiválok, és valószínűleg a minél egyszerűbb, digitális megoldásokat részesíti előnyben.
  • Ettől teljesen különbözőek az igényei egy 30-as évei közepén járó nőnek, aki mondjuk egy vidéki üzemben dolgozik, és egyedül neveli a gyermekeit. Az ő esetében a juttatásokkal a megélhetést kell támogatni, például egy olyan kártyával, amivel élelmiszert, ruhát, gyógyszert is tud fizetni.
  • Egy 40-es éveiben járó férfi középvezetőnek feltehetően van ideje és igénye arra, hogy szórakozni járjon a feleségével és tinédzser korú gyerekeikkel. Az ő esetükben megfelelő a SZÉP-kártya és az egyéb hasonló megoldások.
  • Egy 50-es munkavállalónak fontos az egészségmegőrzés és már gondol a nyugdíjra is. Neki például kifejezetten jó megoldás az önsegélyező pénztári támogatás (adomány) és a készpénzfelvételi lehetőséget is biztosító kártyás juttatás kombinációja.

Már a fentiekből is látszik, hogy a munkavállaló és a vállalt profilja együttesen nagyon meghatározó. Egy fővárosi nagybank és egy vidéki termelő vállalat munkavállalói struktúrája és így motiváló eszközei teljesen eltérőek lehetnek. A jövőben a munkáltatóknak mindenképp figyelniük kell arra, hogy a dolgozóik az egyéni érdekeiknek megfelelő elemeket továbbra is mind megtalálják a palettán.

forrás: portfolio.hu