A jövő évi cafeteria változások okozta kezdeti sokkból mára úgy tetszik, kijózanodtak a cégek. Januártól a béren kívül juttatások döntő részének kedvezményei megszűnnek, csupán néhány elem marad életben. Egy nyár végén végzett felmérés szerint viszont a vállalatok többsége megtartaná a korábban, a cafeteria-juttatások keretében adott lehetőségeket – mondta Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója egy a változások kapcsán tartott háttér-beszélgetésen.

Megváltozott a hozzáállás

A kutatás szerint csupán a megkérdezett vállalatok 10 százaléka nyilatkozott kategorikusan úgy, hogy a jövő évtől az eddigi béren kívüli juttatásokat felszámolja.

A fennmaradó 90 százalék ellenben kijelentette, hogy adja, vagy egyelőre még nem tudja, mit tesz az év elejétől.

Ez jelentős elmozdulás ahhoz képest, hogy a cégek a változások bejelentésekor először úgy reagáltak, hogy ezzel lényegében a cafeteria-rendszer megszűnik. Balázs Krisztián szerint a vállalatok mostanra felismerték: egyszerűen nem tehetik meg, hogy ezeket a „lehetőségeket” megszüntetik, mivel annyira komoly a munkaerőhiány, hogy ezeket a pluszjuttatásokat nem akarják elvenni a dolgozóktól. Láthatóan számolnak ezekkel a megoldással a munkaadók a jövő évben is. Persze, ma már az is nyilvánvaló: az sem megoldás, hogy a juttatásokat tolják fel és bérek maradnak alacsonyan – tették hozzá.

Arra a felvetésre, hogy milyen juttatásokat tartanak meg, némi kitérő választ adtak. Úgy reagáltak, hogy a SZÉP-kártya egyértelműen rajta van a palettán, ami nem nagy meglepetés, hiszen ennek az elemnek maradt meg az adókedvezménye.

Általános volt a hozzáállás, miszerint a juttatások sokrétű voltát érdemben egyszerűsítenék.

Pethő Anikó, az Aarenson Consulting alapítója hozzátette, hogy a változás mögött a cégek azon felismerése állhat, hogy ráeszméltek, a béren kívüli juttatások azok, amelyekkel nagyon sok esetben versenyezhetnek egymással a munkaerő elcsábításában és megtartásában. Jellemzőnek mondható a tervezett módosítások hatásaként, hogy

a vállalatok nem annyira bért szeretnének emelni, mintsem egyénivé tenni a munkavállalóknak szóló csomagokat.

A jelek szerint a társaságok valóban megpróbálnak rámenni az egyéni igényekre. Ennek háttere, hogy a munkáltató szervezetek általánosan felismerték, a juttatások olyan sok pluszt hoznak, amelyek növelik a lojalitást, sőt növelik a dolgozók munkakedvét. Nem kell feltétlenül olyan lehetőségekre gondolni, amelyek béren kívüli pénzügyi kiadást jelentenek, ide tartozó lehetőség például akár a kutyabarát munkahely.

Fordítva közelítve, a munkavállalók oldaláról Fata László cafeteria szakértő emelte ki, hogy a dolgozók egyelőre kevésbé gondolkodnak a kérdésen. Az látszik, hogy úgy tartják, a munkaadó majd megoldja ezt a helyzetet, és vélhetően nem járnak rosszul.

Azért nem mindegy a jövedelem szintje

Klein Sándor pszichológus jelentősen árnyalta a szakértők által felrajzolt képet. Jelezte, ha valakinek alacsony a fizetése, akkor bizony számára szinte kizárólag a béremelés lesz az, ami motivációt jelent. Persze kisebb „ajándékoknak” örülnek, de bizonyos jövedelem fölött alakul ki az a helyzet, hogy a béren kívüli juttatások jelentenek pluszt. Abban a jövedelmi régióban ugyanis egy további béremelésnek már nincs jelentős hatása.

Utóbbi esetben viszont valóban azok a lehetőségek lesznek azok – például jobb autóba ül, vagy gyermekei számára jobb oktatási körülményeket biztosít -, amelyek növelik az elégedettség érzését. Ekkor jelenik meg, hogy minél személyre szabottabb ajánlatokat érdemes tenni. Arra a felvetésre, hogy van-e valami szabály, amely mentén a vállalatoknak a juttatások mértékét illetően gondolkodni kell, a szakértők úgy reagáltak, hogy ez ugyan nagyon változó, ám akad egy ökölszabály a minimumot illetően.

A napi egyszeri meleg étkezést minimum fedezni kell, vagyis 20-30 ezer forint lehet az az összeg, amit legalacsonyabb tételként meg lehet határozni.

Hozzátették, hogy Európában egyébként szinte mindenhol van béren kívüli juttatás. A skandináv országokban a sport, kultúra támogatása a jellemző, de Svédországban – a pulykapénzhez hasonlóan – év végén egy lazacnak az árát is kifizetik. Ezzel szemben Szlovákiában, Csehországban vagy Bulgáriában az étkezési megoldások biztosítása az elsődleges.

forrás: zoom.hu